Súlyosan érintené az orosz gazdaságot, ha a külföldi munkavállalók tömegével hagynák el az országot. Márpedig a moszkvai terrortámadás óta a hatóságok nem bánnak kesztyűs kézzel velük. A dilemma nyilvánvaló az orosz vezetés előtt, a megoldás: szigorítás az észszerűség keretein belül.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A több mint 140 halálos áldozatot követelő moszkvai terrortámadás után a Kreml komoly és érzékeny döntés előtt áll. A gyanúsítottak között több olyan külföldi állampolgár van, akinek lejárt orosz okmányai voltak – mindez pedig alapos indok arra, hogy a társadalmi nyomásnak is engedve az ottani törvényhozás felülvizsgálja a bevándorlási és a külföldi munkavállalással kapcsolatos törvényeket.
A hatóságok a mészárlás óta országszerte fokozottan ellenőrzik a külföldi munkavállalók engedélyeit, gyakran razziáznak a bevándorlókat foglalkoztató vállalatoknál (több tucat őrizetbe vétel is történt), ezzel párhuzamosan pedig megkezdődött egy jogalkotói folyamat, amelynek jobb esetben is olyan végeredménye lehet, amellyel az orosz gazdaság magát lőheti lábon.
A Bloomberg a napokban arról cikkezett, hogy a belügyminisztérium már be is nyújtott egy törvénytervezetet a migrációs szabályok szigorítására. Ennek értelmében a külföldi munkavállalóknak kötelező lenne a biometrikus adatszolgáltatás (ujjlenyomat vagy más módon), 90 naponta pedig lejárna az az engedély, amellyel külföldi állampolgárok Oroszországban tartózkodhatnának, így azt ilyen időközönként lennének kötelesek meghosszabbítani. A Kreml szóvivője ugyan még nem erősítette meg, de a sajtó már tényként kezeli azt is, hogy új kormányszervet is létrehoznak, kifejezetten a bevándorlók és a külföldi munkavállalók ellenőrzésére. Vannak drasztikusabb hangok is: a parlament alsóházának elnöke a migrációs törvény brutális szigorítását javasolja, amelynek értelmében zéró toleranciát hirdetnének a külföldi munkavállalókkal szemben, és gyakorlatilag a legkisebb szabálysértésért is kitoloncolnák őket az országból.
Ilyen kemény lépésre azonban feltehetően soha nem fog sor kerülni. Az ok egyszerű: munkaerőhiány.
A bevándorlás korlátozása, a folyamatos razziák, a letartóztatások, a szigorított törvények azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy kontraproduktívvá válnak, és egy idő után a külföldi munkavállalókat távozásra kényszerítik, csapást mérve ezzel az amúgy is szűkös munkaerőpiacra.
A háború és a termelés fokozása miatt Oroszország komoly munkaerőhiánnyal néz szembe. Ez nem csupán az ipari és mezőgazdasági területekre korlátozódik, hanem gyakorlatilag a termelési és szolgáltatási szegmensek teljes spektrumát lefedi. Az orosz statisztikai hivatal tavaly decemberi jelentése szerint 2,3 millióan hiányoznak a munkaerőpiacról – még úgy is, hogy Putyin elnök egy interjúban 10 millió külföldi munkavállalóról beszélt.
A Bloomberg számításai szerint, ha valóban drasztikusan szigorítanák a külföldi dolgozókkal kapcsolatos törvényt, az elsősorban az építőiparban, a kiskereskedelemben, valamint a szolgáltatási és szállítási iparágakban fejtené ki a legkedvezőtlenebb hatást. Számszerűsítve:
csupán 300 ezer külföldi munkavállaló távozása esetén a GDP egyetlen év alatt 0,2 százalékkal mérséklődne, az infláció megugrana, az orosz jegybank pedig letehetne a tervezett kamatcsökkentésekről.
Ezt Oroszország a jelenlegi háborús helyzetben nem engedheti meg magának. Esélyes, hogy a drasztikus szigorítási tervekből jelenlegi formájukban nem lesz semmi, vagy csak átmenetileg és korlátozottan fogják azokat alkalmazni.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kim Dzsong Un bejelentése sokkolta a világot: Észak-Korea nemcsak fegyvert, hanem akár 30 ezer katonát is küldhet Putyin hadseregének megerősítésére. A szövetség nemcsak Ukrajnában, hanem egész Ázsiában újraírhatja a játékszabályokat.
Nagy dobásra készül a Mol.
Mint kiderült, a régiót hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadták.
Volodimir Zelenszkij videóüzenetben jelentette be, hogy a jövő héten folytatják a tárgyalást katonai kérdésekről az Egyesült Államokkal.
Ukrajna majdnem egész területén szóltak a szirénák.
Sebestyén József vasdorong ütötte véraláfutásain keresztül érzem én és érzi még jó pár millió magyar az ukrán állam cseppet sem európai öklét. Kohán Mátyás írása.
Sehol, senki sincs biztonságban Ukrajnában.
Ordas Eszter bukása után Bujdosó Andrea lett a Tisza Párt budapesti frakcióvezetője – de az igazi döntések továbbra is Magyar Péter kezében maradnak. A pártban gyakorlatilag minden mozdulat közvetlenül az elnöktől érkezik, miközben a káderhiány és a politikai éretlenség egyre látványosabb.
